PasITALIA

Egy heten belul harmadszorra dontottem el, hogy vege Inkaistennel, majd a szorito erzes a gyomromban nem mult el, foleg amikor ujra es ujra merges csetelesekbe kezdtunk a Fbon arrol, hogy kinek mi a baja a masikkal.  En ugy ereztem, hogy vilagos voltam, ennyi, ahogy irtam is neki: a kenguru es a teknos nem lehetnek szerelmesek, de ez nem azt jelenti, hogy az egyik a rosszabb a masiknal. -Hat, en nem is mondtam ezt! – Jaj, dehogynem egyfolytaban ezt erezteted velem. Es a tobbi es a tobbi….

Kozben Megtestesult Nyugalom elegedetten adta a tanacsokat, nyugtatott, olelt, keresett. Szerda este jott melo utan, erdeklodott, egyszoval aktivizalta magat. De en nem ereztem jol magam, belul, sot amellett, hogy a menstruaciom miatt aggodok egesz heten, bar most ugy erzem eppen erkezoben van, valami nem volt oke. Napok ota ragtam magam, es mivel volt korulbelul 3 nap, amikor en befejezettnek gondoltam Amoval, es kozben “csak” Nyugi volt mar az erzelmi eletemben, rajottem, hogy nem birom tovabb. Bevallalom, hogy segget csinalok a szambol, hogy ket szek kozul a foldre esem, de ennyi volt.  Hiaba adtam elo Nyuginak, hogy igen, tisztaban vagyok a helyzetevel, es nem is kertem soha semmit tole, akkor is ha hianyzott sokszor, vartam es vartam es varok es varok. De az a par nap, amig azt gondoltam, hogy Inkat leepitem, es akkor tenyleg kivarom a sorom, csak arra volt, jo, hogy rajojjek, hogy nekem ez igy keves. 3 nap alatt 4 uzenet es egy oleles baromi keves, amikor mar nincs egyutt Orult Barbieval es gyakorlatilag egy helyen lakunk. Nyilatkozni, nagy szavak nelkul is lehet a masikrol.

Raadasul szerda ejjel, irt, hogy van masfel oraja felmegyek szexelni? Kisse meglepodtem a stiluson, de oke, gondoltam ne akadjunk fel, minden aprosagon, vegre van lehetoseg. Nem voltak nagy elvarasaim, de csalodas volt igy is. Inkaisten utan edeskeves. Szinte nem volt szenvedelyes semennyire.  Azt, hogy kb. negyedoraig tartott nem rottam fel, utoljara elvileg januarban szeretkezett velem, mondjuk akkor lenyegesen jobb volt, sot.  Azt annal inkabb, hogy Orult Barbie bejelentkezesere -miszerint  negyedora mulva erkezik – olyan sietve rakta ki a szurom, hogy csak lestem. Mert plusz 3 perc gyenged bucsu belefert volna az idobe.

Masnap delutan rakuldtem egy smileyt, mert nekem, mivel szinte nem ereztem semmit, valami visszajelzesre szuksegem volt, ha nem az agyban, akkor legalabb valami uzenetfelere, hogy he, hat koszi, hat puszi, hat en nagyon…A valasz: “Nagyon jol ereztem magam tegnap, sajnos ma este megsem tudunk talalkozni, de remelem  jovoben tudok valamit szervezni szamunkra.” Ahan.  Tovabbra is martam magam belulrol, hogy ha most ennyire sikerul kifejezni az erzelmeit, akkor kesobb miert vallalna fel? Ez mar motoszkalt egy ideje a fejemben. El tudom kepzelni, hogy nem merne bevallalni, de akkor tenyleg egy hulye. Egy borderline utan a bebiszitter (3 nyelven beszelo, diplomas) megiscsak javulas…

Gyereket figyeltem a kung-fu orajan csutortok este, eppen azon gondolkoztam, hogy mit csinlahat Amo, es jobb is, hogy nem megyek tangora, konnyebb lesz, ha nem latom, amikor irt, hogy mi van a menstruaciommal. Mondom semmi, minden nap verzek egy kicsit, aztan semmi, de vasarnaptol van hivatalosan. -Jossz tangora? -Nem. Nincs kocsim.

Kesobb ujra irt. -Ha megkersz, hazavittelek volna. -Nem tudtam, hogy kerhetek ilyet. Na, itt aztan kezdtuk elorol  vitazast, majd folytattuk masnap delelott a fbchaten, es vegul miutan mondtam, hogy talalkozzunk, mert en nem tudok tobbet csetelni errol, azt mondta, menjek el hozza vacsira. Ok. Gondoltam tiszta sor lesz, face to face. Utana tancolni keszultem Bruce-ekkal a Via Signorellin egy kis klubban. De amikor a tancos cipom melle elkezdtem bepakolni a nesszeszert, a valtas fehernemut, rajottem, hogy en nem befejezni megyek.

A szoros olelesre, a csokokra, a meg szorosabb olelesre, a meg tobb csokra, a kvazi azonnali hianyoztalokra nem szamitottam, de annyira jo volt. Tudtam, hogy hiaba, nem vagyok Liz Gilbert, itt mas a forgatokonyv. A vacsi elotti bekitoszex valami eszmeletlenre sikerult, nem vedekeztunk, mondvan, hogy ugyis most jon meg. (Remeljuk…) Igy meg sokkal szerelmesebb es intimebb volt, gyonyoru.

Az egesz este fantasztikus volt, es megnyugodtam, hogy ha ket het mulva vege es faj, akkor faj, akkor igy lesz. En most ebbe a kapcsolatba belevetem magam, es elvezem es magamat adom.  En tobbet beszelek, o kevesebbet nyaggat- ez a deal nagyjabol. Aztan elment egy szulinapi buliba, engem pedig hagyott tangozni Bruce-ekkal, kulonosebb jelenet nelkul, bar mondta, hogy orulne ha vele mennek.  (Ott megiscsak szem elott vagyok, ugye…)

A Bocanegraba szervezte Bruca az estet, tok jol ereztem magam, dumaltam, tancoltam, ittam, ha ott lett volna, biztos elegedett velem. 🙂 De jo volt, hozza hazamenni…

Vasarnap negyoranyi zaklatott alvas utan arra ebredtem, hogy Gyerek csortet a szobam fele.  -Szia, en mar reggeliztem egyedul. -Kiraly vagy. Anyad? – Mar nem volt itt amikor felebredtem. -Oke. Jovok. Kelek.  Olasz Anyu sielni ment egy kollegajaval, aki a csaladja nelkul jar sielni, es most elvitte ot is. Hmmm…raferne, na mindegy.

Delelott Gyerek a haverjaval, Mattiaval jatszott, en ogyelegtem, kaveztam, aztan jott Megtestesult Nyugalom, akinek meg az ejjel sms-eket kuldtem, hogy beszeljunk, krizis van, de mar aludt. Elmondtam, hogy mi tortent, persze o elegedett volt a szituval, ami tetszik nekem. Aztan megettettem az ordogoket, delutan Gyerekem elaludt, egy ev alatt harmadszor, juhu! Majd olvastunk, a Miatyankot tanultuk hittanra, furcsizett en meg fozocskeztem.

Daralt hussal toltott pepperonikat gyartottam es kozben Szilviaval cseteltem, amikor ramirt, hogy mentem-e a particara. Mondtam, hogy nem, aztan ellkezdtunk dumalni, mintha orszagos haverok lennenk. A vegen megkerdezte, hogy alszom-e nala? Ugy dontottem oke, gondoltam meg beszelunk a problemakrol, aztan meglatjuk. Ejfel utan ertem oda hozza, es ugy csinalt, mintha mi sem tortent volna, sot, sokkal bujosabb volt, csokolt, olelt, nevettunk, atolelkezve aludtunk. Gondoltam oke, en nem hozakodok elo a temakkal, legyunk boldogok. Reggel ugyanez, kikuldott reggelit gyartani, majd megerkezett o is, es rogton valami terhes poennal nyitott. -Tudod, ez nem olyan vicces, eppen azon parazok, hogy megjon-e. – De hat, jo lenne, nem? -Nem! Egy ugyanolyan mint te, csak kicsiben? Aki allandoan azt hajtogatja majd cernahangon, hogy ‘Dai cazzo!’ (Gyerunk baszki!/Faszom! kb. magyarul) Nem koszi! – De tisztara olyan lenne, mint az Austin Powersben! Koszi, en kimaradok ebbol. – Miert? Mire varsz? Az igazira? Az nincs. – En sem hiszek benne. -Akkor? Az egyetlen ember aki szeretni fog, a gyereked. Olyan pasi nincs akinek te leszel az egyetlen, max. olyan aki eltart egy eleten keresztul. -Ahan, ok. Hagyhatnank ezt a temat? meg a kavemat sem ittam meg.

Es a kovetkezo feloraban meg egyszer elohozta a temat. Talan nem komolyan, mivel 4 honapja ismer, de megint az a fura erzesem volt, hogy o most figyel. Viccesen adja elo a dolgokat, es kozben belul figyeli a reakciomat. Csak elfelejti, hogy egy masik rakkal szorakozik.

Itthon eloadtam Olasz Anyunak, aki kiakadt, majd este Megtestesult Nyugalomnak, aki meg jobban. Jogosan, miutan elozo nap kijelentettem, hogy vege, furan vette ki magat, hogy elmentem hozza es ott is aludtam.  Amikor felvazoltam, hogy mi tortent, csak annyit mondott, hogy ha kb. 4 ev mulva az ovehez hasonlo helyzetben szeretnem talalni magam, akkor hajra. Kulonben nincs min gondolkodni, de o most par napra visszahuzodik, nem keres, gondoljam at, hogy mit, pontosabban kit szeretnek. Tiszta sor. Mar ekkor tudtam, hogy hulyeseg volt elmenni Inkaistenhez vasarnap este. Pedig Nyuginak a mozis beszolasat nem is emlitettem, mert en magam szegyenkezem elmeselni.

A ma delelotti cseteleseunk vegul es feltette az ire a pontot. Miutan irtam, hogy en meg a hetvegen gondolkoztam, rogton jott a valasz, hogy az mar a mult. Es kulonben is mit gondolkozok, olyan lehetetlen vagyok (ez egy nagyon visszafogott forditas a reszemrol), de ha vele akakrok lenni, akkor minidg jol kell kineznem es szimpinek kell lennem. Mondom jo, tovabbi szep napot. De most mi bajom van?  Szerinted? Jaj, hat ha igaz lenne, hogy nem tetszem, akkor nem vinne a barati koze meg szinhazba, es kulonben jobban ki kell mutatnom, hogy mit erzek. Na, o megy tronolni! Az legalabb jot tesz!

Apam, gondoltam, segitettel meghozni a dontest. Ahogy Szilvia mondta, maga alatt vagta a fat. Az van vele, hogy a jo marketing mogott, egy bizonytalan, szeszelyes, onfeju es onzo faszi all. Aki elbuvolo tud lenni, ha akar. Ha akar. Az elejetol azon gondolokozom, hogy hol a hiba? Miert el negyvenevesen egyedul? Pontosabban egy alberletben, minidg masokkal? Miert tartott negyven ev alatt a eghosszabb kapcsolata 2 evig, ami raadasul tavkapcsolat volt? Nincs idonk ezekre a kerdesekre egyutt valaszolni, sot fel sem tehtem a kerdeeimet, mert allandoan en vagyok a tema. Pattanasos vagyok, nem beszelek, szomoru az arcom, bena a ruham, satobbi. Allandoan az en altala annak velt gyengesegeim a temak, en bepanikolok, magyarazkodok es a vegen meg frusztralt is maradok.

Korulbelul ez a program, es az elmut 4 honap alapjan nem varhatok mast. Most valami apasagi bolonderiaja is van, minthogy nem sok hulye szulne, neki, proabalja elszorni magvait a lehetseges helyekre, de en ehhez nem asszisztalok, mert szerintem csak rosszabb lesz. Koszi, Inkaisten. Ennyi volt.

Ha en most Liz Gilbert lennek az Eat, pray, lovebol,  johetne Javier Bardem. Igy csak Megtestesult Nyugalomra varok.

Teny, hogy sik idegen indultam el szombaton, termeszetesen kesve, de muszaj volt felugranom Megtestesult Nyugalomhoz (olasz anyu occse 37) egy olelesre, amibol aztan kave is lett. Az egesz napot kisebb szunetekkel egyutt toltottuk, a gyerekek a kertben bohockodtak, Olasz Anyu is kiult a napra mellenk. A medence melletti padon eppen azt taglaltuk, hogy hol lehet Orult Barbie, Megtestesult Nyugalom elettarsa, aki a manias depresszio es a borderline kozt inog, szerintem utobbiban szenved inkabb. Valofelben vannak, az a fajta veg, amikor kizarolag ugyvedi uton es kizarolag mindent irasban rogzitve kommunikalhatnak a felek. Antidepresszansok, egy halom szetvagott ruha, megkaristolt butor, elhanyagolt gyerek, verekedes, orditas, lopas, nagyjabol ezek vezettek el idaig.

Kozben augusztusban az alatt a masfel het alatt, amig Megtestesult Nyugalom lent volt velunk a tengernel a kicsivel, elindult valami koztunk. A ket szerencsetlen, en a sebeimet nyalogattam, mint frissen elhagyott friss hazas, o eppen a poklot kezdte jarni Orult Barbieval. Amikor a kolykok elaludtak fagyizas cimszo alatt  atmentunk Santa Margheritara vagy Portofinoba egy italra, vagy eppen megalltunk feluton a barnal a sziklakon, ahol kozvetlen a tenger melle kertunk asztalt es csak mondtuk a magunket. Igy telt el a nyar, aztan osszel smseket valtottunk, ha nalunk vacsorazott, izzott a levego, aztan egy oktoberi esten osszevesztek Olasz Anyuval, sose szep amikor a tesok osszekapnak, de ez kulonosen durvara sikeredett. Elment, a nagyieknal aludt a szomszedban, utanaszoktem. Megolelt, igy ultunk sokaig. -Miert most jottel? -Nem tudom. -Mi ez? -Ezt meg en nem tudom, nem igerhetek semmit. -Tudom, nem is kerek semmit. Alig volt feny a lenti szalonban, nehany messzi utca feny derengett csak be, az arcunkna csak a korvonalai latszottak, aztan azok sem, mert csokolozni kezdtunk, beszoktunk a haloszobajaba es utat engedtunk a honapok ota lappango szenvedelynek. Erre azota januarban volt lehetosegunk, amikor gyakorlatilag szo szerint egymasnak estunk.

Kozben december elejen figyelemeltereles gyanant Inkaistennel kezdtem randizni, amit en abszolut nem vettem komolyan, ellenben o igen, es ott tartunk hogy 4 honapja vagyunk egyutt vagy igazabol meg nincs meghatarozva a dolog. Az ugroeger es a csiga romancakent tudnam leirni ez a kapcsolatot, ami mostanr tobbe-kevesbe odajutott, hogy nekem neha mar lobognak a csapjaim, o pedig egy labon ugral a kedvemert. Baromi nehez volt idaig is eljutni, es mult szombaton nekem ugy tunt, hogy ez let a vegallomas. A ket rak,  – raadasul honap es nap  szerint 4 nap kulonbseggel szulettunk – allando varakozasban el, ki olel kit elobb, ki csokolja meg a masikat hamarabb stb.  Es persze versenyt lamentalunk, ha valami nem tetszik, gyakorlatilag allando jelleggel. O kritizal, en nem viselem el, bazarkozok, nem beszelek (amugy se vagyok egy szofoso, ellentetben vele), erre meg jobban begurul, majd en is.

Miutan mult heten tele volt a fejem Megtestesult Nyugalom sztorjaival, vagytam a kozelsegere, pedig legalabb a harmadik alkalommal fogadtam meg hogy nem valaszolok az uzeneteire es nem beszelek vele, nem varhatok ra egesz eletemben, mert ebbol az egesz botranyos eletebol nem igazan akarodzott neki kimaszni. Eddig legalabbis. Szombaton, mivel egesz nap egyutt voltunk, csak tovabb erosodott a miatta erzett szenvedesem. Estere total beporgettem magam, es mire megerkeztem Inkaisten haza ele, mar a jardaszeglyrol is levetettem volna magam. Emez azzal kezdte, hogy en allom az estet, amire annyira beidegesedtem (nem arra, hogy en allom, hanem erre a neveletlensegre), hogy nem szoltam hozza, majd a mozi utan meg ket hasonlo dolgot sikerult beszolnia, amire vegkepp beragtam. Ivaszat helyett visszaszalltunk a kocsiba, es elkezdodott a kinek mi a baja a masikkal cimu beszelgetes, amibol en mint antiszocialis szerencsetlen keverdetem ki. Erdekes volt, akkor meg nem tudtam, hogy mit jelent, de valami kulonos duh volt a szemeiben, inkabb fajdalmas es sertett. persze, nem szamitott ra, hogy szombat este a mozi es a drinky kozott kiadom az utjat, ugyanis visszaszalltam a kocsiba es hazahuztam. Corvettonal megalltam, felhivtam, sajnalkoztam, a hulye hetemre hivatkoztam, de ragaszkodtam az elmondott problemakhoz, o az oveihez, letettuk, vege, ennyi volt.

Sziasztok Dragaim,

Vasarnap, Inkaisten meg Londonban, ugyhogy ezuttal el tudtam menni a praticara. Ha egyutt vagyunk a delutan ketoras felkelessel, majd otorasi ebeddel nemigen szokott osszejonni. Termeszetesen elfelejtettem, hogy piac van a Via Bellezza vegen, ugyhogy le volt zarva az egesz, parkolni lehetetlen. Amugy is keson ertem oda, es amugy se lehet soha parkolni ebben a varosban, de igy kvazi lehetetlen. Nekem legalabbis. Inkaisten valoszinuleg bemegy a lezart teruletre vagy talal helyet egy fan. (Kulon posztsorozatot erdemelnenek a parkolasai, es egyebkent az olasz parkolo autok.)

Ulyano es Bruce kint cigiztek amikor megerkeztem, azt mondtak tele van a hely. Es tenyleg. Nagyjabol a szokasos banda, Paolo es Gondorhaju csaja a bejaratnal kasszaztak, Leo, a miniargentin a parkett szelen sorozott, a Hihetetlen-par eppen hihetetlen mozdulatokat csinalt, voltak csopitarsak es ismeretlenek, mondjuk szombati Antilopno es pasija nem jottek, asszem elobbiben megszolalt a veszcsengo vagy mas programjuk volt, persze.

Udvozoltem Leot, atvettem a cipom, de nem sokaig ucsorogtem, jott Szemuveges-csikos inges olyan honaljszaggal, amely leblokkolja az agyam nemet mondo kozpontjat, csak hogy el se tudjak menekulni az elso lepes elott.  Tuti valami titkos laborban fejlesztette ki.

Ez egy komoly problema sajnos. En elhiszem, hogy meleg van, meg izzadunk, meg sokan vagyunk egy-egy ilyen alkalommal, de konyorgom! Annyi termek letezik ma mar, hogy en nem hiszem el, hogy nem futja semelyikre. Inkaisten peldaul kivetel, soha nem ereztem rajta izzadsagszagot, se Beppen, meg Bruceon se. Ul mar hatareset, de azert nem budi. Nicolettaval beszeltuk egyszer, hogy szerencses vagy ha kibekkelsz magadnak egy-ket jo illatu pasit a tango alatt. Ami durva.

Szemuveges-csikos ket tangora benitott le, aztan elmentem pisilni, meg kezet mosni, es kozben udvozolt Szard Nagypapi, aki egy kisoreg es baromi jol tancol es marha szimpi. Kar, hogy nem jott ossze ezuttal. Aztan felkert valaki, akire nem emlekszem, aztan Leo tanigatott, de a vegen lattam rajta, hogy rendesen sajnal, mert nem ertem a jelzeseit, mondtam hogy bocs, en kerek elnezest, tenyleg! Kicsit nehezen viselem, amikor engem kommandiroznak.

Aztan befutott Natale (Karacsonynak hivjak, hehe) akivel egy korabbi pratican haverkodtam ossze, valtottunk par szot, majd amikor tovabballt, a mellettem ulo srac kert fel, vegre valami izgalmas, gondoltam.

Alessio magas, eros, fekete haj, fekete szem, sajnos kicsit o is izzadt volt, de legalabb keveredett az izzadasgatlojanak vagy  a parfumjenek az illtaval, szoval tett  ellene. Heti tobb lecket is vesz, ugyes es legfokeppen turelmes. Sajna csak 2 tancot adtam neki, mert kozben befutott Beppe, akivel feltetlenul beszelnem kellett mielott hazaindultam volna.

Beppe szalonspiccesen erkezett valami szulinaprol, es rogton karolgatni kezdett, pedig probaltam volna ma elagyarazni, hogy hat, ize, hogy nincs fidanzato, de azert van valakim, es akkor inkabb en ma este nem innek semmit se vele, se holnap. Ezt mondjuk olyan 5 tango utan mar oltozes kozben sikerult kinyognom, mert tok jo vele tancolni kulonben, es baromi szimpi, mondjuk mint pasi annyira nem vonz, de kategoriajaban (sportos oszes negyvenes (?) nem rossz. Ha nincs Inkaisten talan belemegyek a randizasba.

Elszoktem, elmentemben dobtam egy szazwattos ciaot Alessionak, kint pedig elkoszontem Ultol, aki megintcsak cigizett, azuttal a Maestroval, aki kulonben Inkaisten uncsitesoja, irto vonzo pali. Imadom ahogy ramnez, nem kulonosebben szep faszi, de olyan eroteljes kisugarzasa van, hogy az emberrol leesik a bugyi. De hat ugye az unokateso mar korbepisililt, meg amugy is.

Azert jo volt a gyakorlas, probalok tobbet jarni, kulonben, ahogy Ul mondja: kidobott penz, csajszikam!

Magas, rovidre vagott oszes haja van, kisportolt teste, negyvenes, de meg az elejen jarhat. Jokepu. Tudja, hogy jokepu. Nem az en kategoriam, ezt leszogezem magamban, majd az eselytelenek nyugalmaval mosolygok vissza, amikor osszefutunk a strand bufejeben. Amikor koszonni is elkezd, megingok, es megallapitom, hogy micsoda patkany, ahogy anyukam hivja a pasikat (Edes fiam, mindegyik egy patkany, alapvetoen.) Terhes Apuka letere meg koszonget is. Aztan alabb adom, elvegre en az ugynevezett “jo erkolcs” es en, hat nem annyira. (Eskuvo utan 3 honappal utat engedni egy masfel eve lappango szenvedelynek a ceges csapatepiton egyes korokben nem erdemel piros pontot. Szamomra jelzeserteku volt, es huuu, de orult jo.) Milyen kicsi a tengerpart, Terhes Apuka pont az en olasz csaladom ferfitagjaival golfozik , ugyhogy amikor a pasik is lejottek a partra, odajott par szot valtani, es mellekesen bemutatkozott. Masnap reggel mar visszafele futok a szokasos utvonalamon, amikor az egyik kanyarban egy fekete terepjarobol mintha ot latnam kiesni a szelvedon. Tova kocogok. A strandon amint Szegeny Feleseg, – mert igy hivom a magas, szep kismamat, aki minden nap csinosan erkezik – elindul a szokasos delutani uszasara, mig Terhes Apuka int es mutogat, hogy latott reggel futni. Bolintok. Holnap is mesz? Bolintok, es kozben nem hiszem el, hogy ez a pasi, mellesleg adonisz-tipusu nekem pantomimezik a napagybol. Mikor? Ujjaival 7-et es 8-at mutogat, utobbira helyeselek. O is. Magamban kuncogok, bar legszivesebben rohognek ezen a helyzeten, de nem tehetem, meg a vegen, Nicolo, Gyerekem baratjanak apukaja gyanut fog. O egy Rendes Apuka, meg van egy par peldany. Hitetlenkedek. Ez most holnap reggel utonall majd? Miutan vegiggondoltam italiai szexualis eletemet, ami sajnos eleg gyorsan ment, ugy dontottem, marcsak egeszsegugyi szempontbol is nyitottnak kell lennem az effajta erdeklodesre. Amiota visszajottem Magyaroszagrol, igencsak eltelt harom het, es ha nem vigyazok ugyanolyan szegenyesen telik el a maradek harom itt a tengerparton. A hazassagom mar romokban sincs, sot nyomokban undort tartalmazott az az egy het, amit egy eskuvo miatt otthon toltottem. (Siras nelkul kibirni, amig a barataink az esku szoveget mondjak a templomban, majd vegigmosolyogni a lagzit, ugyhogy elozo este ert veget a hazassagunk, csak nem akartuk elrontani a hangulatot, nem, inkabb  a Mastercardot valasztom, koszonom.) A szamvetes eredmenye: kisportolt ferfitesteket nem hagyunk hatra.

Reggel a biztonsag kedveert feher futonadragomat vettem fel, es ellenoriztem, hogy tutira mindenhol szortelen vagyok-e, ki tudja milyen spontan ismerkedesi reggelt tartunk. A hotel utani kanyarban aztan ott vart, golfszerkoban ult a robogojan es vigyorgott. Puszi-puszi. Jo reggelt. Szuszogok, mert en ugyen eddig felfele jottem futva, nem robogva. Muszaj volt kommunikalnia velem. Hol lakom? O is Milanoban. Ebedelhetnenk. Akar. A csaladdal is lakom? Jaja. Megadom a szamom? Keptelen vagyok megjegyezni, e-mail jo? Persze. Ecco. Akkor jo futast! Szep napot! Ennyi. Delutan mar ir: Gyonyoru vagy, a strandon talakozunk. A kovetkezo hetet vegig cseteljuk es smsezzuk.
Probalunk tengeri randit szervezni a bolyakhoz, de hol Szegeny Feleseg hiusitja meg (biztosan jot tesz ennyi uszas a babaknak???), hol egy elromlott zar. Kiderul, hogy estenkent az erkelyukrol kukkolt. Ravasz. Egy szerda delutan indulnak vissza Milanoba. Aznap reggelre vegre osszejon egy randi. Elozo este istenveled csokot kertem, amire ijeten reagalt, hogy tan nem akarom latni tobbe? Dehogynem, viccelsz? Akkor csak bucsucsokot kapsz. Ja, jo. Reggel az ujsagosnal var, elosonunk a tenger fele, az erkelyuk erre nez. Felmeztelen van, furdonadragban, a korlatnak dolve magyarazza az addio jelenteset, merthogy az vegleges. Alattunk hullamok csapnak ki, de csak eppenhogy, kell nekem egy olasztanar, mondom zavarban. A valasz egy csok, hirtelen es hatarozott. Vegigsimitja a fenekem, en erzem a mellkasat, a boret a tenyeremmel. Az draga lesz, es nevet. Ne aggodj, nem maradsz fizetseg nelkul, en is nevetek. De nem sokaig, megint megcsokol, es amit az agyekomnal erzek, az a megnyugvas, hogy talan nem az en stilusom fejben a pasi, de a meret rendben van. Ahogy beszel, igy kozelrol, nekem egy kicsit sok, tul magabiztos, kicsit kihaennem erzesem van. De ha ezzel a bucsucsokkal berletes lettem az agyaban Milanoban, hat tolem Tiestot is hallgathat. Leszarom.
Hirtelen nem banom, hogy a kovetkezo heten vasarnap helyett penteken indulunk haza. Persze, jobb ha Gyerek egy kicsit atszokik az otthoni kornyezetre, legalabb bevasarolunk a suliba, igen, szervezunk neki par havert, siamo tranquilli.
Terhes Apuka kulonben sajat ingatlancegeben dolgozik, nem messze tolunk, ami azt jelenti, hogy maga osztja be idejet, es hamarosan osszefutunk a kozeli parkban egy udvozlocsokra, mar Milanoban. Ket het elteltvel is ugyanolyan vonzo, bar nekem meg mindig tul macsos. A csoktol le akar esni a bugyim is, a kovetkezo hetre megbeszelunk egy randit a belvarosba. A Rinascente aruhaz elott varok, feszulos szoknyaban es trikoban, kisse idegesen, mert a Raffynak nem volt idopontja gyantaztatni, de meg hatareset vagyok. Bukosisakban erkezik, telefonal, majd szeles mosollyal udvozol, kerdi hova menjunk. Te vagy otthon. Akkor menjunk a robogohoz, megmutatom a regi kecomat. Szuper, remeltem, hogy a lenyegre terunk, mert hogy mi mirol beszelgetnenk, arrol fogalmam sincs.

A  csokibarna combommal es az orias napszemuvegemmel Audrey Hepburn es Gregory Peck szerelemgyerekenek erzem magam. Leparkolunk a palazzo elott, csak mosolygok, amikor osszekacsintanak a portassal. Lehet, hogy mar nem lakik itt, de nem ritka vendeg, az biztos. A suppedos szonyeg a liftig vezet, ami a harmadikra visz. A nevtablan Ale es Luca szerepel. A gyerekkori baratjaval kozos tulajdon ez a kejlak. Pihe-puha divany es fotel a nappaliban, az asztalon allo oriaspezsgospohar csurdultig van ovszerekkel, playboy es vodka gyujtemeny a polcokon, a furdoszoba tukros falai kozt jakuzzi, es egy tagas halo. Barhova nezek, ordit a tesztoszteron, es szinte hallja az ember a millio sohajtast, amit az a lakas megelt.
A kollekcio resze leszek azonnal, amint becsukodik az ajto, felfal, szetszed es igen, a meret (ami a lenyeg, nekem ne mondja senki, hogy nem) az csillagos otos. Kenyeztet, majd szabadkozik, hogy hamar elment. Allitolag egy eve jo fiut jatszik, persze nem hiszem egy szavat se. Oltozunk es mar robogunk is vissza a Dom terre. Laza vagyok es mosolygok, ez hianyzott nekem.
Igy telik el a kovetkezo par het, nyelviskola heti haromszor, titkos randi heti egyszer.  Tovabbra sem beszelgetunk, de nem hianyzik semmi a viszonyunkbol, oktober vegen szuletik meg a lanya, aha, anyam meglatogat novemberben, bene. Talan ez volt a ket legszemelyesebb mondatunk. Es talan az utolso is, egy ideje nem jelentkezik, en meg nem keresem. Lejartam a berletemet, az utolso alkalom az irodajaban volt. Felultetett az asztalara, lesoport mindent es onnantol megszunt a vilag, csak ket szereto volt Milanoban 11-tol delig.

Inkaisten munkacimen  futott, amig be nem mutatkoztunk, aztan a sajat neven, es par hete amonak szolitjuk egymast, sot, az utobbi napokban elhangzott egy-ket komolytalan amore is. Amiota itt vagyok titkos vagyam, hogy ha ujra talalok valakit, akiben megbizom, akinek hiszek es akibe beleszeretek, engem is amorenak szolitson mad, ahogy az olasz szerelmesek hivjak egymast. Az amo kulonben a tizenevesek szlengje, mi mint 40 illetve 29 evesek viccbol hasznaljuk.

Amikor Inkaisten eloszor felhivott egy vasarnap, hogy mit csinalok, nem hittem a fulemnek, de mivel o azt mondta, hogy megy a karacsonyi expora, hat en is azt akartam feltetlen. Egy maximum 35-nek kinezo negyveneves, magas, fekete haj, oriasi fekete szemek, az egyi legszebb szaj, amit valaha lattam. Rak, ez kiderult hamar, hat nem lesz konnyu este- gondoltam. Nem az.

Vibral, beszel, beszel, beszel, en miert nem beszelek? Gyerunk, mondd, mondd, mondd, egy eletunk van, nem pazarolhatod el az idodet, ne aludj sokat, az a fontos, hogy belul hany evesnek erzed magad, blabablabla….na mindegy, gondoltam, ha ugyes az agyban, kibirom a szofosast, kulonben sem erdekelt, hogy mit gondol, szexhianyban szenvedtem, amiota Aleval veget ert a viszonyom.

Vegigjartuk az expot, szarvasgombas sajtot kaptam ajandekba, aztan aperitivora mentunk a salsazos helyere, en egy sportos pulcsiban, es lapos terdig ero csizmaban, sikkesebb nem is lehettem volna a sok tusarok kozt, na mindegy. Az autoban a haz elott egymasnak estunk, de nem akart igazi szexet, en meg mondtam, hogy mindig is utaltam autoban csinalni.

Az eddig 3 honap (hihetetlen) elso hetei kvazi szenvedest jelentettek bizonyos szempontbol. A valas – pontosabban szakitas, mert meg csak most fogunk valni – ota sikerult egy igen massziv falat epitenem magam kore, amirol nem is tudtam. Ha o nem ilyen erzekeny, es mondjuk, hogy nem erdeklem annyira valamiert, amennyire, nem tartunk itt.

A magam reszerol egy szexalapu viszonyt vartam, mint Aleval, aki nos volt mondjuk, de igy kenyelmes is volt, en nem meseltem semmit, o nem kerdezett semmit, az agyban zsenialis volt, es csak hulyesegekrol dumaltunk. Inkaisten kerdezett, kerdezett es kerdezett, majd amikor besokalltam, es meg jobban probaltam bezarkozni, beragott, provokalt. -Igen? csak a szex miatt talalkozunk? Oke. Es elkezdett olyan kiabranditoan hidegen szeretkezni, hogy rajottem, nem megy. Nyitni kell.

Lassan megy, meg most sem szazszazalekos a dolog, de peldul mar hianyzik, ha nem vagyunk egyutt. Ujra bujok, elvezem, hogy egyutt reggelizunk, imadom, hogy egyutt alszunk. Ezeket a dolgokat utoljara Exferjjel csinaltam, nagy pofara eses lett a vege. Jobban fajt, mint gondoltam, ennek a levet issza most Inkaisten.

Az a deal, hogy juniusig vagyunk egyutt, mert 30 eves koruk utan a noket csak huslevesfozesre haszalja, de kozben o is sokkal ragaszkodobb lett. Allitolag egy donjuan, sot az is, megis 3 honapja csak velem van, es ezt kivetelesen elhiszem. Jo vele osszebujva filmet nezni a divanyon, de ha elmegyunk szorakozni, nem bujunk ossze, ami nem feltetlen baj, de eddig o hanyta a szememre, hogy tangon ugy csinalok, mintha nem ismernem. Ami persze azert volt, amert az elso randink utani oran arcra puszival koszontott, ja akkor jol van, apukam, gondoltam. Mostmar nekem is jol esne, ha nyilvanvalobb lenne, de nem eroltetem.

Meg minidg probalok tavolsagot tartani, enm bele szeretni, hogy ne fajjon majd, de tudom, hogy igy nem lehet elni. Be kell vallalni.

Az e heti orankat baromira elveztem, meg Uzletemberrel is bariztam amikor sorban alltam fizetni. Azt mondta, sokat melozott az elmult heteken, ugyhogy visszament a kezdocsoportba, ami 8-tol van.

Kozben megtalalt Beppe, aki tavaly ota hivogat ide-oda, es akartam is talalkozni vele, de december vegen influenzas voltam, utana Bartholini-mirigy gyulladassal kuszkodtem (csajok, senkinek sem kivanom, remalom), es kozben Inkaistennel elkezdtett alakulni valami, ami vegul is 3 honapja tart, es kicsit komolyabb, mint gondoltam. Akkor gondolkoztam el ezen eloszor, miutan egy este megtudta, hogy Beppe elhivott tancolni, de nem mentem, hanem Inkaistennel mentunk moziba, de o erre a hirre olyan feltekenysegi jelentet rendezett, hogy tatott szajjal lestem. Legalabb feloras mosolyszunet, duzzogas, puffogas. A semmire.

Ezuttal kint cigizett, ugyhogy legalabb nem latta, hogy emez atkarolta a derekam udvozleskeppen. Az oran ismet megigertem, hogy visszaterek a praticara, mert rengeteg hibam van, es ahogy Ulyano haverom mondja, kidobott penz, ha nem gyakorolsz. Zionak, azaz nagybacsinak hivom Ult, aki amugy kulfoldieknek tamit olaszt vagy valami hasonlo projekteken dolgozik, vekony, fulbevalos (megbocsthatatlan), nem az esetem, de szimpatikus srac.

Ma este vele es Bruce-szal (Massimo, egy az egyben Bruce Willis) mentem tancolni Segrate-ba egy kis klubba. Az atlageletkor inkabb negyvenes volt, egy-ket erdekes pasit lattam, de nagyreszt uncsi fazonok. Masreszt a szokasos kicsit orult banda, ahogy Leo, a mini-argentin mondja: “Aki tangozik, az mind orult valahol.” Es tenyleg.

Mass valami szamomra uj bukszaval volt, Eleonora, harmincakarhany, jol karbantartott no, nem kulonosebben szimpi. A masik par Ul baratai, nem emlekszem a nevukre, a csaj nagyon csinos, csak a feje olyan volt, mint egy antilope, a pasija semmi extra, de valamiert vonzonak talaltam megis. Akkor ereztem, amikor tancoltunk, aztan tok jot dumaltunk, amig Antilop meg nem erezte a veszelyes nosteny szagot es elhuztak.

Az a durva a tangoban, meg ha valaki olyan kezdo is mint en, hogy ha csak egy kicsit is raerez az ember, akkora szexualis energia szabadul fel, egyszeruen attol, hogy te ott egy no vagy es csak NO, o pedig FERFI, csak ti ketten leteztek, csak a kettotok kommunikacioja van meg a zene. Baromi jo.

Amikor eloszor ramkoszont az osszel a pratican (A práctica (gyakorlás) célja új lépések, technikák elsajátítsa, illetve a már ismertek csiszolgatása. Prácticán elfogadott a tánc közbeni hosszabb megállás és beszélgetés, egy-egy lépés részleteinek tisztázása, illetve segítség kérése a többi táncostól vagy a práctica szervezőjétől. Ez éles ellentétben áll a milonga etikettjével, hiszen ott nem illik a táncpartnert tanítgatni (illetve arra kérni, hogy tanítson), mivel az az esemény nem erről szól. Kezdő táncosok számára a práctica lehetőséget ad arra is, hogy megszokják a milongán való táncolást és megtanulják a táncparkett navigálásának fortélyait, valamint megismerjék és megszokják a különböző zenéket. ) InkaIsten, sikerult majdnem tok hulyet csinalnom magambol. Eppen leultem, azt hiszem az Alacsonykopaszfaszi elol bujkaltam, o ment el, ciaozott, en meg neztem korbe, hogy Ez (ez a szepseg!) biztos nem nekem koszon, o valszeg hulyenek nezett, mire rajottem, hogy TENYLEG nekem koszon elert az ajtoig, en pedig elkezdtem rimankodni, hogy nezz vissza, nezz vissza, es visszanezett, es akkor azt mondatam, hogy Ciao.

A rakovetkezo heten, amikor beestem tangora, azonnal kiderult, hogy Inkaisten a csopitarsam. Elkezdtunk tancikalni, eleg normalisakkal nyomtam, az egyik cserenel osszekerultunk. -Na vegre, szia, hogy hivnak? Bemutatkoztunk. Tancoltunk, jol tancol, ugyhogy oda kell tennem magam, bar a Maestro mindig megdicser. Az ora vegen az egyik haverommal dumaltam, Nataleval, aztan oltoztem, lattam hogy Inkaisten meg tancikal, gondolom maradt a haladooran is. Amikor sorba alltam fizteni, odajott, hogy jovok-e vasarnap a gyakorlooraara? -Szeretnek. -Ha tudsz jossz? -Probalok. -De dolgozol? -Nem. -Akkor jossz, nem? -De.  Es meg magyarazott valami olyasmit, hogy tobben is lennek, akik mennenek tancolni, es megneznenk valami masik helyet, ez kisse kodos volt, remeltem, hogy nem a letszam miatt invital a dragam, de a vegen, meg egyszer rakerdezett, hogy jovok-e, ugyhogy elhataroztam, ha torik, ha szakad en vasarnap ott leszek.

O persze nem volt ott.

A masodik orarol kevesebbet kesek,  Gianni nincs, de mivel Uzletember is kesve erkezett, vele kezdek. Jol szitualt negyvenes-oltonyos, egy ferfi arckrem reklam foszereploje is lehetne. Valoszinuleg odaig van sajat magaert, de nem akarom elvenni az erdemeit, tenyleg jol nez ki. Koszoneskeppen egy Auguri!-t kapok, ami inkabb gratulaciofele, es majdnem elrohogom magam, mert egy az egyben a Jobaratok Joey-anak hangrodozasaval beszel. Emlekszunk Joey-ra: -Na, mi a helyzet?

Mosolygok, de nem sokaig, mert az o uzeneteit abszolut nem veszi a testem, sot labujjaim az elol nyitott cipomben veszjeleket adnak le az agyamnak. Fajdalom! Uzletember ugyanis uzletember cipoben van, szep es bor, de hosszuorru, igy a setalepeseknel o gyakorlatilag nem is erzekeli, hogy eppen a labamon trappol. Azonnal megtanlom, hogy a labacskaimat minel hatrebb kell nyujtani a nekem hatraseta kozben. Ertek en a szep szobol is kulonben.

Sokaig nem latom ez utan az ora utan, hetek mulva bukkan fel ujra. Mosolyogva koszonunk, de soha nem kerulunk ossze parcserekor.  Talan kesobb kiderul az o sztorija is.